AZ „OKIT” ORSZÁGOS KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYZATA

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései szerint

a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

 

 

Alulírott személyek az Budapest, 1119. Bp. Etele u. 55. száma alatt, 2016.02.08-án gyűlést tartottak az Országos Képző- és Iparművészeti Társaság

 elnevezésű civil szervezet alapszabály módosításának tárgyában, és egyező

akaratnyilatkozattal elfogadták az egyesület alapszabályát.

 

Az alapítók által elfogadott alapszabály a következő.

              

 

Az Egyesület neve, székhelye, működési területe és elektronikus levélcíme 

 

1. Az Egyesület neve: Országos Képző- és Iparművészeti Társaság

2. Az Egyesület székhelye: Budapest, 11.kerület Ecsed utca 16

3. Az Egyesület működési területe: Magyarország

4. Az Egyesület elektronikus levélcíme: …………………………………………….

 

Az Egyesület célja

 

 

Az Egyesület célja:

Az Egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy az alkotás, az egyéni önkifejezés eszköze és független a létrejövő alkotások esztétikai érékétől, a vizuális alkotás mindem állampolgár alanyi joga. Célul tűzi ki az értékteremtő alkotó tevékenység támogatását, az értékterjesztést, az értékmegőrzés eszközeivel. Feladatuknak tekintik továbbá tagjaik szakmai képzését és továbbképzését, szakmai bemutatkozását, érdekvédelmi képviseletét.

2. Az Egyesület további célja:

-             a nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (melynek keretében alkotótelepek szervezése és vezetése, művészkörök, klubok működtetése, szakmai előadások rendezése.);

-             a kulturális tevékenység, ( ennek keretében  az alkotó tagok munkáiból országos, regionális és helyi kiállítások rendezése, művészeti konferenciák szervezése, lebonyolítása.);

-             a kulturális örökség megóvása, (különböző alkotótelepeink helyszínén és környezetében föllelhető, pusztuló vagy elfeledett kulturális értékek fölmérése, megóvása a helyi önkormányzati- és civil szervezetekkel együttműködve, továbbá ezen értékeknek az alkotásokba történő megjelenítésével).

 

 

Az Egyesületet létesítő személyek (alapító tagok) neve és lakóhelye

 

Név: Szecsődi János Miklósné

Lakóhely:11.kerület Budapest, Ecsed u.16

Név: Kovácsné Holló Piroska

Lakóhely: 2030 Érd Bajuszfű utca12

Név: Mezei Zsuszanna

Lakóhely: 1029 Budapest Kinizsi Pál utca 5/B

Név: Tóth László

Lakóhely: Budapest 1043Aradi út 4 8/45

Név: Tóthné Szabó Magdolna

Lakóhely: 1184 Budapest Építő út 18/a 1/5

Név: Szilágyi Imre           

Lakóhely:4150 Püspökladány Bocskai út 14

 

Név: Lelik Istvánné

Lakóhely: 2800 Tatabánya  Köztársaság útja 39 3/1

Név: Csurgó Iván Jánosné

Lakóhely: 1221 Budapest Anna utca 23

Név: Horváth Lászlóné

Lakóhely: 1224 Budapest Tizenhatos utca 4

Név : Onestyákné Ágotai Mária

Lakóhely: 1224 Budapest Körmöczi utca 10b

 

 

Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzáhárulások értéke, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módja és ideje

 

 

1. Az alapító tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként havi 700 Ft azaz hétszáz forint, ami 8400Ft, azaz nyolcezer - négyszáz Forint vagyoni hozzájárulást nyújtanak évente

 

2. A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni.

 

3. A vagyoni hozzájárulás nyújtását a jelen alapító okirat elfogadásától számított 15 napon

belül kell teljesíteni.

 

Az Egyesület első vezető tisztségviselői

 

 

1. Az Egyesület elnöke

Név: Szecsődi János Miklósné.

Lakóhely:11.kerület Budapest, Ecsed u.16

 

2. Az Egyesület titkára

Név: Kovácsné Holló Piroska

Lakóhely: 2030 Érd Bajuszfű utca12

 

3. Az Egyesület gazdasági vezetője

Név: Mezei Zsuszanna

Lakóhely: 1029 Budapest Kinizsi Pál utca 5/B

 

A nyilvántartásba-vételi és változásbejegyzési kérelem benyújtása

 

 

1. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem benyújtására az

Egyesület elnöke köteles.

 

2. A nyilvántartásba-vételi kérelem illetve a változásbejegyzési kérelem az Egyesület

elnökének akadályoztatása esetén az Egyesület titkára nyújtja be.

 

Az Egyesület tagjának jogai

 

 

1. Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. A közgyűlés határozatainak meghozatalában szavazati joggal rendelkezik. Az Egyesület tevékenységével illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. A vezető tisztségviselőktől felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről, indítványt tehet a közgyűlés és az elnökség napirendi pontjaira. Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba, jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait.

 

2. Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein, összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely veszető tisztségére megválasztható és újraválasztható.

 

3. Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkeznek. Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik.

 

4. A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti.

 

5. A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja.

 

Az Egyesület tagjának kötelezettségei

 

 

1. Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában.

2. Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat.

3. Az Egyesület tagja köteles megtartani illetve teljesíteni közgyűlés határozataiban foglaltakat.

4. Az Egyesület tagja köteles az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét.

 

A tagsági jogviszony keletkezezése

 

 

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az elnökség általi elfogadásával keletkezik.

 

2. Az elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési kérelmében vállalja az alapszabály 11. pontjának 1. alpontjában foglalt kötelezettségeket.

 

3. A tagfelvételi kérelmet az elnökséghez kell benyújtani.

 

4. A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az elnökség határoz.

 

5. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

 

A tagsági jogviszony megszűnése

 

 

A tagsági jogviszony megszűnik

 

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával;

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

2. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

 

A tagsági jogviszony feltétele és felmondása

 

 

1.Az alapszabály a tagságot ahhoz a feltételhez köti, hogy a tag a belépési nyilatkozatában

 

a) elfogadja az Egyesület céljait,

b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület alapszabályát,

c) vállalja a tagsági díj határidőben történő megfizetését és

d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét.

 

2. Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. A felmondásról az elnökség előterjesztésére az Egyesület közgyűlése dönt.

 

Jogszabályt, alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő,

vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények és a taggal szembeni eljárás szabályai

 

 

1.A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra.

 

2.A jogszabályt, az alapszabályt vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az elnök vagy a titkár javaslatára a közgyűlés rendeli el.

 

2.A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület titkára, vagy a közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja.

 

4. A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a közgyűléshez címzett határozati javaslatát.

 

5. A határozati javaslat elkészítésétől számított 15 napon belül az elnök vagy a titkár köteles összehívni a közgyűlést. A közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot.

 

6. A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását.

 

7. Az összehívott közgyűlés a megvitatott illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz.

 

8. A közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként - fentieknek megfelelően - figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja.

 

9. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

10. A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

A tag kizárása

 

 

1.A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

 

2.A tag kizárására irányuló kezdeményezést az elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az elnök vagy az elnök akadályoztatása esetén a titkár terjeszti a közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az alapszabály 12. pontjában foglaltak az irányadóak.

 

3.A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell.

 

4. A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az

Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát.

 

A közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre

 

 

1. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik

2. A közgyűlés nem nyilvános

3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) az alapszabály módosítása;

b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

d) az éves költségvetés elfogadása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről

szóló jelentésének - elfogadása;

f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;

h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági

tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és

k) a végelszámoló kijelölése.

 

 

15.A közgyűlés határozathozatala

 

 

1. Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

2. Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

 

3.Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg.

 

Az Elnökség

 

 

Az elnökség három tagból áll. Az elnökség elnökét és további tagjait a közgyűlés választja meg. Az elnökség tagjai: az elnök, a titkár és a gazdasági vezető.

Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni. Az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

3.  Az elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.

4.  A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított négy év időtartama szól.

5. A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani.

 

Az ügyvezetés ellátása

 

 

1. Az Egyesület ügyvezetését az elnökség látja el.

2. Az Egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai

 

Az Egyesület ügyvezetése

 

 

1. Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló elnökség jogosult.

2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét a jogi személy érdekének megfelelően köteles ellátni.

3. Az Egyesület első vezető tisztségviselőit az Egyesület létesítő okiratában (alapszabályában) kell kijelölni. A jogi személy létrejöttét követően a vezető tisztségviselőket a jogi személy tagjai választják meg, vagy hívják vissza. A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre.

 

A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok

 

 

1. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

2. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

3. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

4. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

5. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

 

Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség

 

 

1.A vezető tisztségviselő a jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói részére köteles a jogi személyre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti.

 

2. A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez a jogi személy üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti a jogi személy kötelezését a felvilágosítás megadására.

 

A vezető tisztségviselő felelőssége

 

 

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

 

Az Egyesület képviselete és jegyzése

 

 

1. Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (elnök, titkár, gazdasági vezető) látja el.

2. A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja.

3. Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint.

 

 

A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése

 

 

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

 

a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;

b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;

c) visszahívással;

d) lemondással;

e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

 

Az Egyesület tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

 

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

 

Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

 

 

 

 

A felügyelőbizottság létrehozása és tagsága

 

 

1. A tagok három tagból álló felügyelőbizottság létrehozását rendelik el azzal a feladattal, hogy az ügyvezetést az Egyesület érdekeinek megóvása céljából ellenőrizze.

2. A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

4. Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

5. A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

 

 

A felügyelőbizottság működése

 

 

1. A felügyelőbizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni.

2. A felügyelőbizottság a jogi személy irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és a jogi személy munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

3. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. A létesítő okirat ennél alacsonyabb határozathozatali arányt előíró rendelkezése semmis.

 

A felügyelőbizottság tagjainak felelőssége

 

 

A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.

 

A felügyelőbizottság

 

 

1. A felügyelőbizottság három tagból áll. A felügyelőbizottság elnökét maga választja tagjai közül.

2. A felügyelőbizottság feladata az egyesületi szervek valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése.

 

A felügyelőbizottság megválasztott tagjai

Név: Tóth László

Lakóhely: Budapest 1043Aradi út 4 8/45

Név: Tóthné Szabó Magdolna

Lakóhely: 1184 Budapest Építő út 18/a 1/5

Név: Szilágyi Imre           

Lakóhely: 4150 Püspökladány Bocskai út 14

 

A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása négy év időtartamra szól.

 

A működési szabályzat

 

 

1. Az Egyesület működésének részletes szabályait az Egyesület közgyűlése normatív határozattal szabályozza.

2. A felügyelőbizottság működésének részletes szabályait a felügyelőbizottság határozza meg.

A felügyelőbizottság működési szabályzatát jóváhagyás végett bemutatja a közgyűlésnek.

 

Az Egyesület tagjainak jegyzéke

 

 

1. Az Egyesület elnöksége illetve ügyvezetése az Egyesület tagjainak nevét és lakóhelyét tagjegyzékben tartja nyilván.

2. Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt.

3. Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akit az elnökség az egyesületbe tagnak felvett.

4. A hatályos tagjegyzéket a hatályos alapszabály mellékleteként kell csatolni.

5. A tagjegyzék nem nyilvános; az elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról.