AZ „OKIT” ORSZÁGOS KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZETI TÁRSASÁG

ALAPSZABÁLYZATA

 

I. Általános rendelkezések

 

 

 

1.       A szervezet neve: „OKIT” Országos Képző- és Iparművészeti Társaság.

Egyesület formában működő társadalmi szervezet (a továbbiakban : Egyesület ).

2.       Az Egyesület székhelye: 1011 Budapest, Corvin tér 8.

Levelezési cím:  2030 Érd, Bajuszfű u. 12.

3.       Az Egyesület közhasznú tevékenységet folytat a II./2. írottak szerint és nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

4.       Az Egyesület vállalkozói tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében , azokat nem veszélyeztetve végez.

5.       Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt alapszabályzatban meghatározott tevékenységére fordítja. Amennyiben az egyesület a jövőben befektetési tevékenységet folytatna, az elnökség által elfogadott befektetési szabályzatot kell készíteni.

6.       Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

7.       Az Egyesület működése kiterjed egész Magyarország területére.

 

 

II. Az egyesület célja és tevékenységi köre

 

 

1.)    Az Egyesület célja:

Az Egyesület tagjai egyetértenek abban, hogy az alkotás, az egyéni önkifejezés eszköze és független a létrejövő alkotások esztétikai érékétől, a vizuális alkotás mindem állampolgár alanyi joga. Célul tűzi ki az értékteremtő alkotó tevékenység támogatását, az értékterjesztést, az értékmegőrzés eszközeivel. Feladatuknak tekintik továbbá tagjaik szakmai képzését és továbbképzését, szakmai bemutatkozását, érdekvédelmi képviseletét.

2.)    Az Egyesület tevékenysége:

Az Egyesület céljainak megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket fejti ki az 1997. évi CLVI Tv. 26.§. c. pontjában írottak közül:

-          a 4. szerinti nevelés, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, (melynek keretében alkotótelepek szervezése és vezetése, művészkörök, klubok működtetése, szakmai előadások rendezése.);

-          az 5. szerinti kulturális tevékenység, ( ennek keretében  az alkotó tagok munkáiból országos, regionális és helyi kiállítások rendezése, művészeti konferenciák szervezése, lebonyolítása.);

-          a 6. szerinti kulturális örökség megóvása, (különböző alkotótelepeink helyszínén és környezetében föllelhető, pusztuló vagy elfeledett kulturális értékek fölmérése, megóvása a helyi önkormányzati- és civil szervezetekkel együttműködve, továbbá ezen értékeknek az alkotásokba történő megjelenítésével).

 

 

III. A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

 

1)      Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki a 18. életévét betöltötte és egyetért az Egyesület céljaival, részt vesz azok megvalósításában, az alapszabály rendelkezéseit betartja és a tagdíjat fizeti.

2)      A tagsági viszony a belépési nyilatkozat elfogadásával az elnökség döntése alapján jön létre.

3)      A tagsági viszony megszűnik:

a)      a tag kilépési szándékának az elnökséghez intézett írásbeli bejelentésével,

b)      a tag elhunytával,

c)       a közgyűlés kizáró határozatával.

4)      A tag kizárása:

a)      Kizárható a tag az Egyesületből, ha tagdíjfizetési kötelezettségének 1 évig indokolatlanul nem tesz eleget. A nem fizető tagot a titkár írásban szólítja fel, díjhátralékának rendezésére, valamint elmaradása esetén a jogkövetkezményre. Ha a felszólítást követően a tag 15 napon belül hátralékát nem rendezi, a titkár az elnökség elé terjeszti a kizárási javaslatot. Az elnökség dönt a kizárásról. A tag a kizáró határozat ellen, annak kézhezvételét követő 30 napon belül, jogorvoslattal élhet az Egyesület közgyűlése előtt. A fellebbezésről a Közgyűlés legközelebbi ülésén dönt.

 

b)      Az Elnökség kizárhatja a tagot akkor is, ha az az Egyesület alapszabályát súlyosan megszegi, vagy, ha az Egyesület szellemével, erkölcsi normáival összeegyeztethetetlen magatartást tanúsít, vagy tevékenységet folytat. Így különösen, ha bűncselekmény miatt jogerősen elmarasztalták, vagy, ha az Egyesület céljainak megvalósítását veszélyezteti. A döntés ellen a kizárt tag, a határozat kézhezvételét követő 30 napon belül a Közgyűléshez fordulhat jogorvoslatért. A fellebbezés tárgyában a közgyűlés legközelebbi ülésén dönt.

 

5.)    A tiszteletbeli tag. Tiszteletbeli tag lehet az a személy, aki az Elnökség javaslata és a Közgyűlés határozata alapján méltó arra és a jelöltséget elfogadja. Felvételéről a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. A tiszteletbeli tagság megszűnik:

c)       a tag lemondó nyilatkozatával,

d)      kizárással,

e)      a tag elhalálozásával.

Az eljárás során a tagokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A tiszteletbeli tag jogaira és kötelességeire az alapszabályzatnak a IV. pontban írott szabályai vonatkoznak azzal, hogy a tiszteletbeli tag a döntéshozatalban nem vehet részt, tisztséget nem választhat és nem is választható, továbbá, hogy tagdíjat nem fizet.

 

IV. A tagok jogai és kötelezettségei

 

1.       A tagok jogai. Az Egyesület minden tagja azonos jogokkal rendelkezik. Jogosult az Egyesület közgyűlésén és más rendezvényein részt venni, azokon véleményt nyilvánítani, a döntéshozatal során személyesen szavazni.

A döntéshozatalban mindentag azonos szavazati joggal rendelkezik.

Az Egyesület tisztségeire minden tag választható és minden tag jogosult e tisztségekre jelölt személyek közül választani.

Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

2.       A tagok kötelezettségei. A tagok kötelesek az alapszabály rendelkezéseinek betartására, az Egyesület céljainak megvalósulását elősegíteni, a testületi döntéseket végrehajtani, a választott tisztségeket lelkiismeretesen ellátni, a szervezeti életben aktívan részt venni. A tagok kötelesek tagdíjat fizetni.

 

 

V. Az Egyesület szervezete és működése

 

1)      A Közgyűlés. Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve, a tagok összessége.

a)      A Közgyűlés hatásköre. Jogosult megválasztani az Elnökség tagjait és azokat tisztségükből fölmenteni. Meghatározza az Egyesület céljába és tevékenységébe eső feladatokat, dönt azok elvégzéséről.

Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

-          az alapszabály megalkotása és annak módosítása,

-          az éves költségvetés meghatározása,

-          a közhasznúsági jelentés elfogadása,

-          az Elnökség éves beszámolójának elfogadása,

-          a tisztségviselők megválasztása,

-          a tagdíj mértékének és fizetési módjának meghatározása,

-          az Egyesület feloszlásának illetve más társadalmi szervezettel való egyesülés kimondása.

b) A Közgyűlés működési rendje. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze évente legalább egyszer és akkor is, ha azt a tagok harmada, az ok illetve cél megjelölésével, írásban kéri.

 

-          A Közgyűlés összehívása írásban közölt meghívóval történik, melyben ismertetni kell a közgyűlés napirendjeit is. A meghívót a közgyűlés előtt legalább 8 nappal kell kézbesíteni a tagoknak.

-          A közgyűlés ülései nyilvánosak.

-          A közgyűlésen jegyzőkönyv készül, amelynek a jelenléti ív elválaszthatatlan része. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök, a jegyzőkönyv vezető és egy hitelesítő tag írja alá.

-          A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, a vezető tisztségviselők megválasztását kivéve, nyílt szavazással. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

-          A titkos szavazásról a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel dönt. Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

-          A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, az eredeti napirendi pontok tekintetében. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlést követő 14 napon belül bármikor megtartható.

-          A közgyűlés meghívóban a megismételt közgyűlés időpontját is ki kell tűzni és a tagok figyelmét föl kell hívni arra, hogy a megjelentek számára való tekintet nélkül határozatképes, az eredeti napirendi pontok tekintetében.

2)      .Az Elnökség.

 

Az Elnökség az egyesület képviselő és ügyintéző szerve. Kilenctagú, melyből az Elnökség tisztségviselői: elnök, alelnök, művészeti titkár.*

A tisztségviselőket a közgyűlés választja titkos szavazással 4 év időtartamra.

A közgyűlés ülései között az Elnökség szervezi és irányítja az Egyesület munkáját, gondoskodik a határozatok végrehajtásáról és képviseli a szervezetet.

Az elnökség kezeli az Egyesület vagyonát és pénzeszközeit, továbbá elkészíti az éves pénzügyi beszámolót.

Az Elnökség munkáját az elnök irányítja, Ő képviseli az Elnökséget.

Egyes feladatok ellátására az Elnökség állandó vagy ideiglenes munkabizottságokat hozhat létre.

Az Elnökség a munkavégzéshez elnökségi titkárt alkalmazhat.

Az Elnökség ügyrendjét saját maga határozza meg.

Az Elnökség üléseit szükség szerint, de legalább 3 havonta tartja.

Az ülések nyilvánosak, melyek összehívásáról az elnök köteles gondoskodni a napirendek közlésével, írásban, 8 nappal a kitűzött ülésnap előtt.

Halasztást nem tűrő, sürgős esetben, vagy egyéb ok miatt gyors döntést igénylő ügyben telefonon vagy egyéb rövid úton is összehívhatók az Elnökség tagjai, de napirend közléséről ilyenkor is gondoskodni kell.

Az Elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok 50 %-a + 1 fő jelen van.

Az Elnökség egyszerű szótöbbséggel és nyílt szavazással hozza meg határozatait.

Szavazategyenlőség esetén a levezető elnök szavazata dönt.

 

3.)    A Közgyűlés és az Elnökség határozatai.

 

A Közgyűlés és az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek hitelesítéséről gondoskodni kell.

A Közgyűlésen és az Elnökség ülésein hozott határozatokról külön-külön kell vezetni a „Közgyűlési határozatok” és az „Elnökségi határozatok” könyvét. Ezekben fel kell tüntetni a határozathozatal időpontját, tartalmát és hatályát, illetve a döntéshozók és ellenzők számát, illetve Elnökségi határozat esetén személyét is.

Az Egyesület közgyűlésének és Elnökségének határozatait az érintettekkel írásban kell közölni, míg az egyesület működésének módjáról, a közhasznú szolgáltatás igénybevételéről szóló döntéseit, a beszámolói közléseket a székhelyén kifüggesztéssel és a helyi sajtóban való közzététel útján hozza nyilvánosságra. Az egyesület közgyűlésének és elnökségének döntéseit ki kell függeszteni a székhelyen elhelyezett hirdetőtáblára. Az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet az egyesület székhelyén az előre egyeztetett időpontban.

 

2.       Az Egyesület éves beszámolója és a közhasznúsági jelentés.

 

Az Elnökség terjeszti elő az éves beszámolót, és a közgyűlés vita után, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással fogadja el. Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést is készíteni, melyet csak a közgyűlés fogadhat el. A jelentésnek tartalmaznia kell a számviteli beszámolót, a költségvetési támogatás felhasználását, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a célszerinti juttatások kimutatását, a központi költségvetési szervtől az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét, a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét, a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmú beszámolót.

Az Egyesület irataiba bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet.

 

3.       Felügyelő szerv.

 

Az Egyesület jelenleg felügyelő szervet nem választ, de ha éves bevétele meghaladja az ötmillió Forintot, a vezetőszervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő szerv ügyrendjét maga állapítja meg.

 

4.       A tisztségviselők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok.

 

A közgyűlés és az Elnökség határozatainak meghozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek a közeli hozzátartozója ( Ptk. 685.§. b./ pont ) élettársa ( a továbbiakban: hozzátartozója) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőzőkét évben legalább egy évig -  vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

A vezető tisztségviselő illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

VI. Az Egyesület vagyona és gazdálkodása

 

Az Egyesület vagyona 1.500.000.- Forint készpénz és 200.000.- Forint ingóságból áll ezen felül tagdíjakból, magán és jogi személyek adományaiból és pályázatokon befolyt összegekből képződik.

Az adományok elfogadásához az Elnökség jóváhagyó határozata szükséges.

Az Egyesület éves költségvetés alapján működik.

Az Egyesület tisztségviselői feladataikat díjazás nélkül látják el, indokolt készkiadásaik megtérítésére igényt tarthatnak.

A tagok az Egyesület működése során keletkezett tartozásokért saját vagyonukkal nem felelnek, azért a szervezet kizárólag saját vagyonával felelős.

 

VII. Záró rendelkezések

 

Ez az okirat, amely hét fejezetből áll, egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza az Egyesület alapszabályzatát.

Az Egyesület tagsága, az elválaszthatatlan mellékletben szereplő jegyzőkönyvben írott napon és helyen ezt az alapszabályzatot elfogadta, és egyúttal kimondta, hogy a minden korábbi szabályozás az elfogadás napján hatályát veszítette.

Jelen alapszabályban nem érintett kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. tv., a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI tv., továbbá a Polgári Törvénykönyv megfelelő rendelkezései, valamint a közgyűlési határozatok az irányadóak.

 

Debrecen, 2002. október hó 24. napján

 

 

 

„OKIT”

Országos Képző-és Iparművészeti Társaság

 

 



* Átmeneti rendelkezés

                        „ Miután a jelenlegi elnökség megbízatása 2003 június 9.-én jár le, ezért átmeneti szabályként a Közgyűlés úgy határoz, hogy a tisztségviselőkre vonatkozó módosítással elfogadott rendelkezés a következő tisztújítással lép először hatályba, azaz 2003 június 9.-ét követően alkalmazandó.”