0-24
Országos Kríziskezelő és
Információs Telefonszolgálat
Van segítség!
ingyenesen hívható
Kapcsolati erőszak áldozatainak

Kapcsolati erőszak áldozatainak

Gyakran nehezen ismerjük fel, ha bántalmazottá, kapcsolati erőszak áldozatává válunk, hiszen erről szólhatnak akár a mindennapjaink is, és ezért észre sem vesszük, hogy életünk szerves részévé válik a probléma. Ha valaki a párkapcsolatunkban, a családunkban fizikai, lelki sérülést okoz nekünk, megalázó módon viselkedik, gazdaságilag ellehetetlenít, kontrollál, vagy olyan szexuális cselekedetekre kényszerít, amelyek számunkra nem kívánatosak, megalázóak, akkor ő súlyosan visszaél fizikai vagy szellemi erejével, ami semmilyen körülmények között nem elfogadható. Az alábbi példamondatok segítségére lehetnek mind az áldozatoknak, mind pedig a hozzátartozóknak, ismerősöknek, barátoknak, akik úgy érzik, kapcsolatba kerülhettek áldozattal.

Fizikai bántalmazás

A fizikai erőszak az esetek többségében szóbeli, lelki bántalmazással kezdődik. A gúnyolódás, megalázó viselkedés könnyen átcsaphat fizikai bántalmazásba, amely rövid idő alatt súlyos helyzetet teremthet. Ezekben a kapcsolatokban a bántalmazó és bántalmazott között alá-fölérendeltségi viszony alakul ki, amely jó ürügyként szolgál a további bántalmazások elkövetéséhez. Senkinek nincs joga bántani!

Fizikai bántalmazás „A falnak szorított, moccanni se tudtam. Egy szót se kellett szólnia.”

Senkinek nincs joga ahhoz, hogy a számára ételt készítő, róla gondoskodó személynek a fenti módon fejezze ki nemtetszését. És persze az is jó kérdés, vajon az ételről szól-e az ilyen agresszív viselkedés? Általában nem, az csak ok, ürügy ad a másik megalázására.

Fizikai bántalmazás „Nem ízlett neki a vacsora, amit főztem. Rám borította az ételt.”

Nincs olyan vita, veszekedés, szituáció, amelyben megengedhető, elfogadható lenne a fizikai erőszak (verés, kínzás) bármilyen formája. 

 

Fizikai bántalmazás „Hajamnál fogva lerántott a földre, rám térdelt és addig ütött ököllel, míg el nem ájultam.”

Lelki bántalmazás

Mondani sok mindent lehet, de a cselekedeteink, viselkedésünk mutatja meg, hogy a szavak valódiak vagy hamisak. Nem szeretet az, amikor az egyik fél a másikat bántalmazza, az pedig végképp elfogadhatatlan, ha a bántalmazó saját erőszakos viselkedéséért a bántalmazottat próbálja hibásnak beállítani. Ha a másik fél erőszakos, az soha nem arról szól, hogy én mit csinálok, és téves azt gondolni, hogy az én változásommal majd elérem, hogy az agresszió mérséklődjön. Az erőszakosság soha és semmilyen körülmények között nem elfogadható!

 

Lelki bántalmazás „Mindig azt mondja, nagyon szeret, ő nem akar megütni és én vagyok az, aki arra kényszeríti, hogy ezt tegye velem. Nekem kell megváltoznom.”

Megszabni, hogy az ember kivel beszélhet, hova mehet vagy épp milyen ruhát vehet fel, a másik kiskorúsítása. A féltékenységből fakadó irányító szándék arról szól, hogy a bántalmazottat birtokolni akarja a bántalmazó. Egy egészséges kapcsolatban a felek egyenrangúak, senkinek nincs joga a saját akaratát erőszakkal ráerőltetni a másikra!

 

Lelki bántalmazás „Megszabja, hogy melyik ruhát vehetem fel, mert szerinte más férfiaknak/nőknek akarok tetszeni.  / Kénytelen vagyok ellenőrizni téged, különben mindent rosszul csinálsz.”

Szóbeli bántalmazás

Ha ezt a mondatot halljuk, az nem azt jelentiz, hogy a másik felmérte az értelmi képességeinket és arra jutott, hogy valaminek a megértéséhez nem vagyunk elég okosak. Ez a mondat arról szól, hogy a másik magát okosnak, bennünket pedig butának tüntessen fel, és ezáltal alá-fölérendeltségi viszonyt alakítson ki. Ez a mondat a másik megalázására, önbecsülésének, önértékelésének csorbítására, kifejezetten bántásra szolgál. Nincs olyan helyzet, amikor a másik megalázása elfogadható lenne.

 

Szóbeli bántalmazás „Minek mondjam, úgysem értenéd meg!”

A féltő szeretet nagyon fontos ismertetőjegye egy jó szülőnek, partnernek, azonban mindez nem keverendő össze a korlátozással, azzal, ha az egyik fél akaratát a másik akarata elé helyezi úgy, hogy annak semmiféle beleszólása ne legyen saját dolgaiba. Felnőtt személyt még akkor sem lehet akarata ellenére otthon tartani, ha szülő és gyermek kapcsolatáról van szó. 

 

Szóbeli bántalmazás „Nem mehetsz el itthonról az engedélyem nélkül, megértetted?”

Gazdasági bántalmazás

A közös kassza nem azt jelenti, hogy mindkét fél pénze egy számlára érkezik, majd ahhoz csak az egyik fél fér hozzá. Ha a saját fizetésünkhöz, pénzünkhöz való hozzáférésünkben gátol bennünket társunk, az gazdasági bántalmazásnak minősül, az áldozatot megfosztja önállóságától, az elkövetőt pedig hatalommal ruházza fel azáltal, hogy a másik kiszolgáltatott helyzetbe kerüljön.

 

Gazdasági bántalmazás „Fogalmam sincs, mennyi pénzünk lehet, a számlát csak ő kezeli, az én fizetésem is arra megy, nekem bankkártyám sincs.”

Egy párkapcsolatban egyáltalán nem megfelelő, ha az egyik fél megtilt a másiknak dolgokat, akinek pedig szó nélkül engedelmeskednie kell. A másik munkavállalásának korlátozása pontosan ilyen dolog. Célja, hogy az áldozatot önállóságában korlátozza, függő viszonyba kényszerítse, kiszolgáltatottá tegye. 

 

Gazdasági bántalmazás „Nem engedi, hogy dolgozzak.”

Szexuális bántalmazás

A szexuális együttlétnek kölcsönös örömforrásnak kell lennie és fontos, hogy mindkét fél egyformán akarja. Soha és senkinek nem kötelessége az, hogy olyasmit tegyen, amit nem akar! Aki ilyesmit vár el tőlünk, az nem partnerként, érző lényként gondol ránk, hanem pusztán eszközként, ami saját szexuális igényeinek kielégítését szolgálja. 

Szexuális bántalmazás „Minden vágyamat köteles vagy kielégíteni, akkor is, ha nincs kedved hozzá!”

Szerencsére hazánkban ember embernek nem lehet tulajdona. Aki mégis úgy viselkedik, úgy bánik a másikkal, mintha az a tulajdona, rabszolgája lenne, bűncselekményt követ el. Nem az a hibás, aki egy ilyen kapcsolatban nem szeretne benne maradni. És soha ne felejtsük el, a birtoklás nem a szeretetről szól, hanem a másik feletti uralkodásról, a másik tárgyként való kezeléséről!

Szexuális bántalmazás „A tulajdonom / feleségem / barátnőm vagy! Azt teszek veled, amit akarok!”

Társadalmi (elszigetelés) bántalmazás

Egy egészséges családban senki nem akarja arra kényszeríteni a párját, hogy válasszon közte és szülei között, azzal pedig végképp nem zsarolhatja, hogy elveszi tőle a gyerekeit, ha nem úgy dönt, ahogy ő szeretné. Miért kellene választani? És miért lenne elfogadható a gyerekekkel való zsarolás? 

Ne dőljünk be: egyik sem az!

 

Társadalmi (elszigetelés) bántalmazás „Választhatsz! Vagy a szüleid, vagy én! A gyerekek maradnak!”

Ez a mondat sokféleképpen elhangozhat, lehet őszinte és kedvesen érdeklődő, de lehet számonkérő, vagy akár gyanúsító is! Utóbbi esetben fontos, hogy ne felejtsük el: nem vagyunk a partnerünk tulajdona! Nem kötelességünk az, hogy folyamatosan a másik rendelkezésére álljunk. Ha félni kezdünk, amikor a másik felteszi ezt a kérdést, ha nem tudjuk felvenni a telefont és amikor később a nem fogadott hívást meglátjuk a telefon képernyőjén összeszorul a gyomrunk, akkor fontos, hogy felismerjük: ez a helyzet nem normális egy egészséges kapcsolatban élő két felnőtt ember között!

Társadalmi (elszigetelés) bántalmazás „Miért nem vetted fel a telefont, amikor hívtalak?!”

Szexuális kizsákmányolás

Ha idegen férfiak lépnek oda hozzánk, hogy remek külföldi munkaajánlatuk van a számunkra, nagyon fontos, hogy résen legyünk! Sok esetben vonzó ígéreteket hallhatunk, de bizony számtalanszor előfordulhat, hogy az így külföldre vitt, nyelveket nem beszélő személyektől elveszik irataikat, szabadságukban korlátozzák őket és prostitúcióra, munkára kényszerítik őket! Ne dőljünk be a megnyerő idegeneknek és az ajánlataiknak!

Szexuális kizsákmányolás „Odajött hozzám egy idegen férfi. Tök jó fej volt, azt mondta tudna egy külföldi munkát, nem baj, hogy nem beszélek idegen nyelveket…”

A szerelem nagyon fontos része az emberi életnek és nagyon jólesik, ha azt érezzük, hogy valakinek fontosak vagyunk, de ne hagyjuk becsapni magunkat! Ha valaki szerelméért cserébe követelőzik, vagy bármi olyanra akar kényszeríteni bennünket, amit mi nem szeretnék, az nem szerelem! Az említett példamondat azt mutatja, gyakran szerelmet színlelve próbálják a hatalmukba keríteni későbbi áldozataikat olyan személyek, akik valójában prostitúcióra akarják kényszeríteni őket.

Szexuális kizsákmányolás „Kedves volt, figyelmes, beleszerettem. Azt mondta, tud nekem jó munkát. Másnap az utcán álltam. „

      Nem vagyunk tárgyak, a testünk pedig nem játékszer, és nem arra való, hogy mások rendelkezzenek vele. Ha valaki azt mondja, szeret, cserébe viszont azt szeretné, hogy mások szexuálisan közeledhessenek hozzánk, akkor az nem azt jelenti, hogy felnőttnek vagy vonzónak gondol bennünket, hanem azt, hogy épp kizsákmányolnak szexuálisan. A testünk nem tárgy, soha semmilyen körülmények között ne mondjunk igent ilyesmire, bármennyire is próbálja bizonyítani a másik, hogy ez valójában csekélység.

Szexuális kizsákmányolás „Márk azt mondta, hogy szeret, és ha 18 éves leszek, feleségül vesz. Annyit kért csak, legyek kedves egy-két ismerősével.”

            „Csak legyek szófogadó és kedves azzal, akivel ő azt mondja” – ez sajnos hétköznapi nyelvre fordítva azt jelenti, hogy azt tegyem, amit ő mond, és szolgáljam ki mások szexuális igényeit. Ez nem egy szeretetkapcsolat, hanem kifejezetten szexuális kizsákmányolás. Az ajánlattevő „barát” ezzel a mondatával azt jelentette ki, hogy mindent megad, amennyiben prostituálódik a másik, akit majd ő futtathat.

Szexuális kizsákmányolás „Azt mondta a barátom, ne menjek vissza az intézetbe, ő elbújtat, megad nekem mindent, csak legyek szófogadó és kedves azzal, akivel ő azt mondja.”

Krízishelyzetek

Ha úgy érzed, összecsaptak a fejed fölött a hullámok, ha egy olyan nehéz élethelyzet állt elő, amellyel hiába próbálsz, nem tudsz megbirkózni, nem működnek a megszokott és az új megoldások, a benned lévő feszültség pedig csak egyre növekszik és kizárólag a megoldhatatlannak tűnő probléma tölti ki a világodat, akkor válószínűleg krízishelyzetben vagy. Párkapcsolati, munkahelyi, életciklus változásához kötött krízishelyzetek alakulhatnak ki életünk során, speciális esetekben pedig öngyilkossági krízis is előfordulhat, amikor a gondolatok az élet eldobása felé irányulnak. Nagyon fontos ilyenkor mielőbb segítséget kérni és a környezetünkben élő krízishelyzetben lévőknek szakértő segítséget  vinni, aki tud segíteni a krízisállapot feloldásában.

Krízishelyzetek „Nagyon összejöttek most a dolgok…”

Életünk során számtalan eset van, amikor elveszítünk valamit. Mindenki másképp éli ezt meg, legyen szó a párunk, a munkánk vagy egy közeli hozzátartozónk elvesztéséről. Fontos, hogy a problémáidat meg tudd beszélni valakivel, kérj segítséget!

Krízishelyzetek „Nehéz helyzetben vagyok, elhagyott a párom!”

A gyász, a veszteségeink feldolgozása az élet szerves részét képezi, ugyanakkor az egyik legnehezebb feladatunk. A családtagok elvesztése a személyiségünk legmélyebb rétegeit is megmozgató, szorongásokkal, erős érzelmekkel kísért folyamat. Minden ember másként gyászol, fontos, hogy merj beszélni róla, merj segítséget kérni!

Krízishelyzetek „A múlt héten temettem el az édesapámat / édesanyámat, nagyon fáj!”

Minden esetben anonim módon veheted fel a telefonszolgálattal a kapcsolatot, éjjel-nappal ingyenesen hívhatod a 116-123-as telefonszámot vezetékes telefonról és mobilról egyaránt.

Az sos@sos116-123.hu e-mail címre levelet is írhatsz, ahol 72 órán belül válaszolnak munkatársaink.

Krízishelyzetek „Biztos, hogy ingyenesen hívható a lelkisegély-telefonszolgálat?”