0-24
Országos Kríziskezelő és
Információs Telefonszolgálat
Van segítség!
ingyenesen hívható
Depresszió és szorongás – kilépni az ördögi körből (2.)
Az elmúlt harminc évben hazánkban is több mint 50 százalékkal emelkedett a mentális zavarok, mint például a szorongás és a depresszió előfordulása. Dr. Purebl György pszichiáterrel készült interjúnk második részében az érzelmi zavarok nemek közötti különbségeiről beszélgetünk, szót ejtünk egyéni és társadalmi okokról és a gyógyítás lehetőségiről is.

Van különbség nők és férfiak között?

– A nők körében több a szorongásos zavar, a szociális fóbia az egyetlen típus, ami hasonló arányban érinti a nőket és a férfiakat.

Ennek genetikai vagy társadalmi oka van? Vagy esetleg más magyarázatot találtak rá a kutatók?

– Több a depresszióval kapcsolatos vizsgálat. A depresszió kétszer gyakoribb a nők, mint a férfiak között. Ennek igen nagy a népegészségügyi jelentősége, mert világszerte igaz, hogy a szív- és érrendszeri betegségek után a depresszió okozza a legtöbb munkaképesség-csökkenést.

A nemek közötti különbségeket a kutatások azzal magyarázzák, hogy – sarkítva – a nők élete nehezebb, vagyis a nőknek sokkal több szerepelvárással kell megküzdeniük, mint a férfiaknak, és ez nagyon sok stresszel jár együtt. Bár minden változik, de mégiscsak úgy van most is, hogy a nők úgy dolgoznak, mint a férfiak, ugyanazt várják el tőlük, sokszor kevesebb fizetésért. Átvettek számos férfi szerepet, de a hagyományos női szerepek is a nőknél maradtak. Persze a háztartási munkák nagy részét ma már a férfiak is ellátják, bár ez a magyar háztartásokban még mindig inkább a nők vállát nyomja. Amik még fontosabbak, azok az olyan stresszt okozó döntések, amelyek a nőknél maradtak, mint például: mi legyen a szülői értekezleten? Ki beszél a tanító nénivel? Ki menedzseli le a gyerek iskolai konfliktusait? Ki beszél a tanárokkal? Ki az, aki az idős hozzátartozóval való gondozáson töri a fejét? Ezek nehéz döntések, és vannak olyan választások, amik nem lehetnek jók. Például, ha egy nő szereti a munkáját, fontos számára, hogy támogassa a kollégáit, de van egy beteg gyereke. Nagyon nagy stresszt okozhat, hogy dolgozni menjen, mert elkötelezetten végzi a munkáját, vagy maradjon otthon a gyerekével. Tehát a nők sokkal több olyan döntéssel találják szemben magukat, amik stresszt okozhatnak, amelyek növelik a hangulatzavarok és a szorongásos zavarok valószínűségét.

Ráadásul a nőkkel szemben a külsejükkel kapcsolatban is szigorú elvárások vannak. Dolgozniuk kellett, a munkahelyükön szépnek kellett lenniük. Azért mondom ezt múlt időben, mert ez a fajta intolerancia most már a férfiakkal kapcsolatban is megjelenik a mi kultúránkban is. A nőkkel szemben már a hatvanas-hetvenes években megjelent egy nagyobb fokú elvárás, hogy hogyan kell kinéznie az „igazi nőnek”.

A férfiak ez alól mentesek voltak, de a kilencvenes évektől, erőteljesebben az ezredfordulótól egyre inkább a férfiakkal szemben is ilyen szempontból intoleráns lett a társadalom. A férfiszínészek küllemében a kétezres évektől szigorúbb minimum feltételek váltak érvényessé, például az izmossággal kapcsolatban. Egy James Bond a hetvenes években még lehetett pocakos, ma már ez nem fordulhat elő. Ezzel szemben egy duci nő már a hatvanas-hetvenes években sem lehetett színésznő, ma pedig a képernyő közelébe sem kerülhet.

Az elmúlt évtizedekben valóban jócskán megváltoztak a társadalmi elvárások a két nemmel szemben. Ezek szerint nem lett könnyebb a dolgunk?

– A társadalmunk a felszínen ugyan nagymértékben toleráns, de valójában az embernek sikeresnek, fiatalnak és szépnek kell lennie egész életében, sajnos ezek a kultúránk fontos és gyakori csúcsértékei. Mindegyik elvárásnak nagyon nehéz megfelelni, fiatalnak lenni egy idő után lehetetlen elvárás. A látszólagos tolerancia mögött tehát a kultúránk intoleráns és túlzó elvárásokat támaszt a társadalom tagjaival szemben, részben ezért is növekszik a szorongások és a depressziók aránya.

Van különbség a depresszió és szorongás előfordulási gyakoriságában az országok között? Például mi szorongóbbak vagyunk, mint mondjuk a németek?

– Nem ismerek ilyen összehasonlítást. A depresszió esetében azonban az elmondható, hogy a fejlett és fejlődő országokban is nagyjából egyformán probléma a társadalmakban. Egyre inkább olyan, mint egy nagy világjárvány, 1990 óta 53,4 százalékkal emelkedett a gyakorisága.

Mivel magyarázzák ezt a nagymértékű növekedést a kutatók?

– Egyrészt a Föld népessége idősödik, és idős korban gyakoribb a depresszió. A másik magyarázat az, hogy a kultúránk csúcsértékeinek nem tudunk megfelelni, ahogy arról az előbb beszéltünk.

Harmadrészt most már tudjuk, hogy ha nem mozgunk eleget, nem táplálkozunk egészségesen, nem kezeljük a stresszt az életünkben, nem figyelünk az alvásunkra és a biológiai ritmusunkra, az növeli a depresszió kockázatát. Vagyis az egészségtelen életmód, mint ahogy az elhízás, a cukorbetegség, a szívbetegség, így a depresszió kockázatát is növeli. Nagyon sok elmélet született és valószínűleg mindegyikben van egy pici igazság. Ha nem mozgok, nem táplálkozom egészségesen, túlságosan fontos számomra a siker, és közben nem vagyok sikeres, fontosnak tartom a fiatalságomat és közben persze öregszem – hogyha ezek egyszerre állnak fenn, a sok apró tégla egy nagy falat épít fel, az átmeneti rosszkedvből egy betegség alakul ki.

Tehát a depresszió „stabil” betegség, nem hangulatzavar, jól értem?

– A depresszió is „zavar”, de azért hívhatjuk betegségnek, mert csak a leglátványosabb tünetei pszichológiai betegségek. A depresszióban nagyon sok biológiai változás is történik a szervezetben: megváltozik bizonyos hormonok szintje, felborul a biológiai ritmus, az alvásritmus, ami az egyik legfontosabb biológiai paraméterünk; de megnövekszik a gyulladásos anyagok szintje is a testünkben. A biológiai változások növelik a testi betegségek kockázatát, aztán ezek visszafelé megnövelik a depressziót, így egy ördögi kör alakul ki. Minél depressziósabb vagyok, annál nagyobb az egyéb fizikai betegségek megjelenésének valószínűsége, és minél inkább kialakulnak nálam más betegségek, annál inkább elmélyül a depresszióm. A kezeletlen depressziósok rövidebb ideig élnek, mint az átlagnépesség, és nem az öngyilkosság miatt. Persze, ez is fontos tényező. A depressziós beteg más fizikai betegségekre is jobban kiszolgáltatottabb, annyira megnő közöttük a testi betegségek gyakorisága, hogy egyszerűen ez az oka a koraibb halálozásnak. Ha valaki depressziós, a testi betegségét is nehezebb kezelni, bármi is legyen az.

Azért, mert a depressziós beteg nehezebben beszél a fizikai tüneteiről? Nehezebben kér segítséget?

– Egyrészt reménytelennek látja a helyzetét, ezért nem is megy orvoshoz, nehezebben működik együtt a kezeléseknél, mert nem annyira motivált, de a betegség is kiszámíthatatlanabb nála. Nagyon jó példa erre a magas vérnyomás. Depressziós betegnél nagyon nehéz beállítani, miközben a háziorvosok rengeteg embernél szinte rutinszerűen, pontosan beállítják a gyógyszerszedést.

Ennek tudják az okát?

– Számos oka van, például az alvás, a biológiai ritmus a vérnyomás szintjét is meghatározza. Hogyha ez borul depresszió miatt, akkor az egész biológiai ritmus megváltozik, és ezért a vérnyomás is módosul. De ez csak egy faktor, egyelőre még nem tudjuk igazán, hogy mi az ok.

Mint a szorongás esetében, a depressziónál is a pszichoterápia az elsődleges gyógymód?

– Az enyhe és középsúlyos depresszió nagyon jól kezelhető pszichoterápiával, a középsúlyosnál mérlegelést igényel, hogy inkább pszichoterápiát vagy gyógyszeres terápiát alkalmazzunk. Súlyos depressziónál a jelenlegi irányelvek szerint mindenképpen szükség van gyógyszeres terápiára. Egyébként a betegek akkor járnak a legjobban, ha mind a kettőt egyszerre megkapják, csak ez nagyon sokszor nehezen kivitelezhető, és persze drágábbá teszi az egészségügyi ellátást is.

Fontos, hogy azt hangsúlyozzuk, a depresszió kezelésére számos hatékony gyógyszerrel rendelkezünk, ugyan ezek nem hatnak gyorsan, és nem mindig sikerül eltalálni elsőre azt a gyógyszert, ami hatni fog, de ennek ellenére a depresszió sikeresen gyógyítható gyógyszerrel és bizonyítékokon alapuló pszichoterápiával is.

Ha valaki egyszer meggyógyul, akkor az azt jelenti, hogy soha többé nem lesz beteg? Tekinthető véglegesen gyógyultnak egy depressziós beteg?

– A depresszióban nagyobb a visszaesés valószínűsége, mint szorongásos zavarok esetében. Kulcskérdés, hogy ki milyen gyorsan kerül kezelésbe. Ha valakinek két hétnél hosszabb ideig van rossz kedve és a kultúránk része lenne, hogy ilyen esetben keres magának pszichoterápiát vagy más depressziókezelési módot, nagymértékben csökkenne annak a kockázata, hogy később újra kialakuljon ez a betegség. Minél később kezdenek valakit gyógykezelni, később annál könnyebben esik vissza a depresszióba. A betegek felét sajnos egyelőre egyáltalán nem kezelik Európában, Magyarországon ennél egy kicsit rosszabb ez az arány.

Mi az oka a depresszió megjelenésének?

– Sokszor valamilyen negatív életesemény a váltja ki. Minél újabb és újabb depressziók jönnek az ember életében, annál kisebb súlyú nehézségre van szükség a betegség újbóli megjelenéséhez. Eleinte tényleg a nagyon negatív események depresszogének, de ha valakinek nem kezelik az első epizódját elég gyorsan és sikeresen, akkor a második sokkal nagyobb valószínűséggel következik be, és a kiváltásához kisebb negatív életeseményre van szükség. Ha gyakran tér vissza a depresszió, akkor már egészen apró dolgok is elegendőek a megjelenéséhez.

Van-e jellemző életkor, amikor először megjelenhet a depresszió vagy a szorongás?

– Iskoláskorban, serdülőknél már egyértelműen megjelenhet a depresszió és a szorongás, az életkor növekedésével nő a gyakoriság, vagyis idősebb korral jelentősen megnő az előfordulás valószínűsége.

Mik a betegség árulkodó jelei?

 

– Hirtelen romlik a teljesítmény, szembetűnően megváltozik a viselkedés, nem keres kapcsolatot, barátokat az illető. A hirtelen viselkedésváltozás egyértelműen felhívó tényező arra, hogy valami baj van. A visszahúzódás, a kedvetlenség, az álmatlanság vagy éppen a sok alvás; az étvágy megváltozása, ha keveset vagy túl sokat eszik, épp úgy lehet tünet. Hogyha valaki a világot „csak” sötét szemüvegen keresztül látja, azaz minden rossz, de főként az a nem megfelelő, amit ő maga csinál, ezek egyértelmű figyelmeztető jelek a környezet számára, hogy orvosi segítségre van szükség.